Amit a szívedből a hátizsákba raktál

Mondta, hogy sose, és többé ne. Azt mondta, amit nem akartál, amit úgy éreztél sose jön el. Mégis mikor valaki közel kerül hozzánk, és indokolatlanul azt mondja neked, "Hülye voltál, mondom én majd, csak múlna már el" vagy "Amit a szívedből a hátizsákba raktál, Húst vigyél az útra - te meg - nem kell, mondom, Hagyjál!"
Ilyenkor, és olykor tehetetlenül állunk, megszeppenve a dolgok előtt. Megrázkódva, a testünk remeg, a lélegzetünk oly különös. Szívverésünk pillanatban gyors, és pillanatban megállt. A szemünkön könny csücsül, kezünkben szép szavak, amiket tőle kaptunk.
Akárhogy hozzászólnék, akárhogy megragadnám, és mondanám neki hogy : NE, kérlek csak most ne, "Vagy túl korán véged van, Túl későn kezdtem, ha azt hiszed, ennyi van csak az életben. Mondom: nem ennyi, mondom: lehetett volna minden máshogyan."
Nem tudom mi történt. Komolyan gondoltam. Kellesz nekem!
Remélem tudod:
"Kom ikke og si at naturen ikke er et under. Kom ikke og fortell meg at verden ikke er et eventyr."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések