Semmiből csillageső - Meztelenül hajózóm

Lehetőségeket nem ismerve, lassan tengünk. Minden nap lassabb, gondolatokat jobban megforgatja, bukfencezik az agyunk, hogyan a távolság egyre nagyobb. Eszetlen eszmék járnak át magunkban, csupaszul és ellenőriz minket, hogy minden rendben van e. Kaszát nyeltünk, azok bennünk arattak, és minden gondolatot próbált magunktól ellökni. Sikerrel járt, és folytathattunk az utunkat. Egyből a múlt és jelen csattant hatalmasat, és minden olyan követhetetlen lett. Nem lehet tovább megfogalmazni mi is volt, és mi is van, csupán egyes jeleneteket lehet valahogy feleleveníteni. Hamarosan egy hatalmas hágóhoz érünk, ami teljesen átformálja a megszokott dolgokat. Teljesen furán,és éretlenül állunk a dolog előtt, olykor meg magunkhoz kapunk, hogy minden rendben van. Leginkább a 'minden rendben van' dominánsabb, és legyőz mindent. Ezt szeretjük magunkban őrölni, az aratás után, hogy végtermékként őrölt gondolatok sokaságát kapjuk, melyekből újra kisüthetünk valamit.