Olajárnyalatos béka - 3 hónap

A kimondott szavak, számból kiérve megfagynak, majd zuhanás után szertefoszlanak. Az éj örök és sötét, komor tájban nincs semmi fogható. Csendben, némaságban megfagyott az idő. Magamban gondolom milyen jó - lenne - ha lenne jó. Fekete lében fordul a bánat, késsel keres helyet a szív magának.
[...]

Kádban ülök. Egy jéghideg fürdőszobában. Falakon repedések, ablak nincs, málló vakolat. Fejemből gondolatok kifolynak az orromból, gyorsan lemerülve, a víz alá, gondolatokkal árasztom el a kádat. Eggyé válok a kád vízével.
Hűs levegő, penészes falak közt, egy kádban kimúlt testtel, a gondolatok közt egy test, test halott, halottnak, vagy hatnak-e a gondolatok, amik ott vannak.
[...]
Ha az ember szeret, tudjon lemondani róla.
[...]
Én önmagamat sem találtam meg, nem hogy mást.
[...]
Az egész tragikusan meghalt kicsikét. Már igazából a harmadik hónap.
A hideg még szüntelen keringőzik a meleggel, egyik nap hóvihar, másik nap, vakító napsütések közt csiripelnek a madarak - és még csak február van.