Várva (újra feltőltve)

Már csak azt kell tudnom, hogy minden igaz volt? – vagy csak vesszen a vérem,
egy jobb napért, egy jobb ügyért, és számolja meg az,
a csillagokat, kinek szenvedés az ügye, és a dolgok hada
ne üsse bele orrát, hanem orra vére folyjon ki, megannyi számtól,
miként mi leszünk, – vagy vagyunk – a jobb ügyért,
a válaszra várva, örökre, míg porrá nem leszünk újra,
hagyd meg nekünk, örömét a várakozásnak,
és ne bombázd tovább lelkünk, csak a remény maradjon meg,
míg büszkeséggel töltsd meg a levegőt,
hogy idáig, nem hiába jöttünk.